Az MMA-MMKI 2024–2027-es művészeti ösztöndíjprogramjára a „Kiskunság regionális építészeti hagyományainak átörökítése a XXI. századba” című munkával pályáztam. Azt tudtam, hogy a Kiskunság építészetével szeretnék foglalkozni az ösztöndíjprogram során, hiszen számos itteni téma érdekel, és több is különösen izgalmas lehet. A kiskunsági táj és építészeti öröksége nemcsak lenyűgöző, hanem számos rejtett kincset is tartogat. Ezek közé tartozik a kiskunsági réti mészkő, amely hazánkban, sőt világviszonylatban is ritkaságnak számító üledékes kőzet. Sztrinkó István „Népi építészet a Duna–Tisza közén” című könyve mellett először Veres Zsolt honlapján, „A kövek mesélnek” oldalon olvastam a réti mészkőről. Vele készítettem a 2024-es év végén egy rövid interjút, amelyben a kőzet kialakulásának különleges folyamatairól, történelmi és építészeti jelentőségéről, valamint személyes élményeiről és ismeretterjesztő munkájáról is szó esett.
Tanyák – szálláskertek Szálláskert A magyar parasztság által elnevezett kert, majorkert, szálláskert, tanyakert, ólaskert, akloskert stb. a település belső határában csoportosan elhelyezkedő mezőgazdasági telephelyeket jelöli. Az ilyen településszerkezetet kétbeltelkes vagy szálláskertes településnek nevezzük. A településtípus lényege, hogy egy-egy gazdának két telke van. Az egyik telek a település sűrűn beépített központjában található. Itt csak a lakófunkció helyezkedik el, esetleg baromfi- vagy disznóól. Míg a második telek ettől távolabb, de minden esetben csoportosan, a belső határterületen belül helyezkedik el. Ez volt a gazdasági udvar. A telken az állattartás, a gabona nyomtatása és a földműveléshez szükséges eszközök tárolása történt. Ez térben is megosztotta a családokat: míg a férfiak a szálláskertben dolgoztak, addig a nők, gyerekek és idősek a központban lévő lakóházban töltötték idejüket. Sőt, idővel előfordult, hogy a férfiak a szálláskertben aludtak. ...