Tanyák – szálláskertek Szálláskert A magyar parasztság által elnevezett kert, majorkert, szálláskert, tanyakert, ólaskert, akloskert stb. a település belső határában csoportosan elhelyezkedő mezőgazdasági telephelyeket jelöli. Az ilyen településszerkezetet kétbeltelkes vagy szálláskertes településnek nevezzük. A településtípus lényege, hogy egy-egy gazdának két telke van. Az egyik telek a település sűrűn beépített központjában található. Itt csak a lakófunkció helyezkedik el, esetleg baromfi- vagy disznóól. Míg a második telek ettől távolabb, de minden esetben csoportosan, a belső határterületen belül helyezkedik el. Ez volt a gazdasági udvar. A telken az állattartás, a gabona nyomtatása és a földműveléshez szükséges eszközök tárolása történt. Ez térben is megosztotta a családokat: míg a férfiak a szálláskertben dolgoztak, addig a nők, gyerekek és idősek a központban lévő lakóházban töltötték idejüket. Sőt, idővel előfordult, hogy a férfiak a szálláskertben aludtak. ...
Talán az első utamnak és így az első blogbejegyzésem témájának is a legmegfelelőbb a Csólyospálosi Földtani Bemutatóhely, illetve a réti mészkő (népies nevén darázskő vagy varangykő) bemutatása. A helyszínt 2024. szeptemberében kerestem fel többedmagammal. Csólyospálos, mint község 1945-ben jött létre. Előtte a terület Csólyospuszta és Pálospuszta névvel tanyavilágként volt ismert. A közel 1500 fő lakosú település Kiskunmajsától 12 km-re található Szeged irányában. [1]