Ugrás a fő tartalomra

Bemutatkozás

     Nyul Dávid vagyok, építész. A Kiskunságon születtem, itt nőttem fel, de ahhoz, hogy a régió értékei felé forduljak, el kellett költöznöm Budapestre. A Magyar Művészeti Akadémia - Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA-MMKI) 2024-ben ismét meghirdette művészeti ösztöndíját, amivel alkotó, előadóművészeket illetve művészetelméleti tevékenységre lehet támogatást szerezni. A pályázati anyagomat, aminek címe Kiskunsági regionális építészeti hagyományok átörökítése a XXI. századba pozitív elbírálást kapott, a blog létrejöttét is ez a téma ösztönözte. A művészeti ösztöndíj során szeretném megmutatni, hogy a hagyományos építőanyagokat és építési technikákat van lehetőségünk modern építőanyagokkal és építési technikákkal vegyítve  újonnan épült épületeknél használni.
 
Erre az utazásra hívom a blog olvasóját. Úti beszámolókon, rajzokon és különböző témájú kutatások bemutatásán keresztül ismerjük meg közösen a Kiskunság építészetét.
 
 
 
 
 
MMA-MMKI honlapja
MMA-MMKI ösztöndíj profilom
 




Labels:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Talpalatnyi kő - Csólyospálosi Földtani Bemutatóhelyről

  Talán az első utamnak és így az első blogbejegyzésem témájának is a legmegfelelőbb a Csólyospálosi Földtani Bemutatóhely, illetve a réti mészkő (népies nevén darázskő vagy varangykő) bemutatása. A helyszínt 2024. szeptemberében kerestem fel többedmagammal. Csólyospálos, mint község 1945-ben jött létre. Előtte a terület Csólyospuszta és Pálospuszta névvel tanyavilágként volt ismert. A közel 1500 fő lakosú település Kiskunmajsától 12 km-re található Szeged irányában. [1]
Megnyitás

Geológia és építészet találkozása: Interjú Veres Zsolttal a Kiskunság örökségéről - a darázskőről

Az MMA-MMKI 2024–2027-es művészeti ösztöndíjprogramjára a „Kiskunság regionális építészeti hagyományainak átörökítése a XXI. századba” című munkával pályáztam. Azt tudtam, hogy a Kiskunság építészetével szeretnék foglalkozni az ösztöndíjprogram során, hiszen számos itteni téma érdekel, és több is különösen izgalmas lehet. A kiskunsági táj és építészeti öröksége nemcsak lenyűgöző, hanem számos rejtett kincset is tartogat. Ezek közé tartozik a kiskunsági réti mészkő, amely hazánkban, sőt világviszonylatban is ritkaságnak számító üledékes kőzet. Sztrinkó István „Népi építészet a Duna–Tisza közén” című könyve mellett először Veres Zsolt honlapján, „A kövek mesélnek” oldalon olvastam a réti mészkőről. Vele készítettem a 2024-es év végén egy rövid interjút, amelyben a kőzet kialakulásának különleges folyamatairól, történelmi és építészeti jelentőségéről, valamint személyes élményeiről és ismeretterjesztő munkájáról is szó esett.
Megnyitás

FÖLDFALAK-SÁRFAL-VERT FAL-VÁLYOG

  Föld típusú építkezés Magyarországon a földtípusú hajléképítés már az Árpád-kortól kezdve jelen volt amikor kialakultak a letelepedett magyarok kezdetleges települései. A nomád, vándorló, gyűjtögető életmódot felváltotta a helyhez kötött, termelő, gazdálkodó élet. Ehhez már tartósabban épített hajlék társult. Az építőanyag kiválasztásánál legfőbb szempont az volt, hogy helyben megtalálható és bedolgozható legyen. Ilyen korai hajlék volt a veremház. A földbe süllyesztett építmény egyidős a letelepedett emberrel. 37–30 ezer évvel ezelőtti földrétegekből is került már elő földbe süllyesztett, ágasfás építmény (pl. a szlovákiai Bráca település mellől). A veremház lényegében a földbe süllyesztett, körülbelül 1,5 méter mély, egyosztatú, négyzetes alaprajzú (3 × 4 méteres) hajlék volt. A kiásott partfal volt az építmény „falazata”. Erre ágasfás, szelemenes fedél került, amelyet többnyire náddal fedtek vastagon, majd homokot szórtak rá. A gödör partfalát végül szorosan egymás mellé áll...
Megnyitás

A Kiskunság tanyavilágáról

  Tanyák – szálláskertek   Szálláskert A magyar parasztság által elnevezett kert, majorkert, szálláskert, tanyakert, ólaskert, akloskert stb. a település belső határában csoportosan elhelyezkedő mezőgazdasági telephelyeket jelöli. Az ilyen településszerkezetet kétbeltelkes vagy szálláskertes településnek nevezzük. A településtípus lényege, hogy egy-egy gazdának két telke van. Az egyik telek a település sűrűn beépített központjában található. Itt csak a lakófunkció helyezkedik el, esetleg baromfi- vagy disznóól. Míg a második telek ettől távolabb, de minden esetben csoportosan, a belső határterületen belül helyezkedik el. Ez volt a gazdasági udvar. A telken az állattartás, a gabona nyomtatása és a földműveléshez szükséges eszközök tárolása történt. Ez térben is megosztotta a családokat: míg a férfiak a szálláskertben dolgoztak, addig a nők, gyerekek és idősek a központban lévő lakóházban töltötték idejüket. Sőt, idővel előfordult, hogy a férfiak a szálláskertben aludtak. ...
Megnyitás